2015. december 26., szombat

Vigyázz, kész, Karácsony!

Kicsit zűrösre sikeredett az idei év vége, de hála az égnek, nem a negatív fajtából. Vagy legalábbis nem teljesen. :)

2015. november 3., kedd

Halloween és már megint mindjárt karácsony

Nem öltöztünk be, nem is vettünk másfél mázsa édességet, de azért a sok dekorációnak nem tudtam ellenállni, amit meg lehetett venni Halloween előtt. Volt pár csontvázunk, megleptek bennünket a pókok, ráadásul volt egy kedves néni is a kandallópárkányon. Persze csak amíg jó szögből néztük. Mert ha nem, akkor a fiam közölte, hogy ő egy kicsit odébb ülne a kanapén, ha nem haragszok, hogy más irányból nézze. :))

2015. október 5., hétfő

Újra gyereknek lenni kicsit

Mindig imádtam a színeket. A karácsonyt és vele a fát is úgy tudom csak elképzelni, hogy színes, a színkoordinált díszek nekem sose jöttek be. Egyszer megpróbáltuk piros-aranyból. Szép volt, de a következő karácsonyra vettem hozzá egy csomag színes égőt... Aztán a következőre színes gömböket...

2015. október 1., csütörtök

A nagy kaland

Hát ez igazán az volt. Augusztusban terveztük, hogy hazamegyünk, szabi lebeszélve, iskolaszünet még tart, minden megvolt, aztán elkezdődött ez az egész bevándorló-hercehurca. Nem akartuk megkockáztatni, mert kocsival mentünk volna és a hírek másról se szóltak, csak komp-elterelésről, lezárt Csalagútról és határokról.

2015. augusztus 27., csütörtök

GCSE

Végre megvannak a GCSE eredményei. Ez az itteni érettségi vizsga(szerűség). Nagyon vártuk, mert ettől függött, hogy Ricsit felveszik-e oda, ahová szeretett volna menni, ugyanis a felvételi követelmény az volt, hogy minimum öt tárgyból kellett A-tól C-ig terjedő jegyet kapnia. Az nagyjából a négyes-ötös kategóriának felel meg és mivel csak nem egészen két éve tanul angolul, abból is az első év gyakorlatilag kimaradt, mert semmit nem értett az iskolában... hát... Úgy gondoltuk, hogy egy kicsit magasra tette a mércét, de nem engedett a választásából.

2015. augusztus 3., hétfő

Torre Abbey és Cockington

Tombol a nyár, már egészen 20-22 fokig emelkedik a hőmérséklet napközben. :)) Igaz, hogy sokkal többnek érzi az ember, de ezzel együtt is sokkal kellemesebb az idő, mint az otthoni kánikula, amit nagyon nehezen viseltem. Mindig kellemesen fújdogál a szél a tenger felől, szúnyog nincs, kullancs nincs, szóval határozottan szeretünk a szabadban lenni.

2015. július 22., szerda

Az új családtag

Ha már a kocsikról írtam...
Vadonat új, nulla kilométeres és eddig még úgy tűnik, hogy minden tökéletesen működik rajta. A színe is pont megfelelő. :))
Persze nem nálunk, hanem a húgom jóvoltából, ők gondolták úgy, hogy beruháznak egy újra. Tündéri! :)) Gratulálunk és isten hozott a családban, Őrs!

2015. július 21., kedd

Zöld? Szuperzöld!


Ahányszor csak elmegyünk valahová, mindig ez a párbeszéd jut az eszembe az Ötödik Elemből. "- Mennyire zöld? - Óóó!! Nagyon csúcszöld! Maxizöld! Fantasztikusan zöld!"

2015. június 23., kedd

Mindenféle autók

Sokminden történt, de egyszerűen nem volt időm írni. Elkezdtem dolgozni a kórházban és mivel egyelőre még a másik munkahelyem is megvan, gyakorlatilag a hét minden napján dolgozok, hogy mindkét helyen meglegyen a megfelelő óraszám. Nem fogom sokáig csinálni, a kórház nagyon bejött, hogy teljesen a magam ura vagyok, én döntöm el, hogy mikor, mennyit és hol akarok dolgozni... Most már biztosan tudom, hogy a nyári szabi után felmondok az ápolási otthonban.

2015. június 10., szerda

Negyed évszázad

25 év. Ennyi ideje vagyunk együtt, ebből 20 éve hivatalosan is, bár szerintem az is nagyon sok, főleg a mai világban. Voltak mélypontjaink, nem is egy, az utolsó akkor, mielőtt kijöttünk ide, de valahogy mindig kimásztunk belőle, nem választottuk a könnyebbik utat. Jóban-rosszban, betegségben-egészségben, vagy hogy is van? :D

2015. április 20., hétfő

Egyenlőség

Végeztem az egy hetes "Bevezetés a kórház életébe" kurzussal. Voltak részei, amik halálosan unalmasak voltak, legalábbis nekem, 22 év kórházi gyakorlattal a hátam mögött, de nagy részét élveztem. Arra is jó volt, hogy egy kicsit felfrissítsem a tudásomat, meg aztán jobb is, hogy nem kell úgy elkezdeni dolgozni, hogy az ember az ismeretlenbe ugrik fejest.

2015. április 14., kedd

Kalózkodunk - Brixham

Végre ideért az igazi tavasz. Zöldellnek a pálmák, csicseregnek a sirályok... És a tenger is újra kék a szürke helyett. Kicsivel a szabadidőnk is több most már, mint tavaly volt, úgyhogy kirándulunk, amikor csak lehet. Nem láttunk még a környékből jóformán semmit, mert soha nem voltunk együtt itthon, de most, hogy a kórházban fogok dolgozni, nagyobb esélyünk lesz rá. Ezen a héten megcsinálom a kötelező fejtágítókat, az utána következő hétre van időpontom az üzemorvoshoz, és ha ezek is megvannak, akkor elkezdhetek dolgozni végre. De most még egyelőre ott nem tartunk, helyette inkább kirándulunk.

2015. március 30., hétfő

Sulidolgok

Ricsi megkapta a meghívóját a Promra. Nem igazán tudom máshoz hasonlítani, mint otthon a szalagavató bál, ugyanaz a báli ruhás-öltönyös-nyakkendős esemény a végzősöknek, mint otthon.

2015. március 17., kedd

Boszorkányok pedig nincsenek

Ezt mondta Könyves Kálmán (valójában nem, mert ő a strigákról beszélt, amik vámpírszerű lények, de igazából mindegy), de mi van a szellemekkel? A mindenféle spirituális lényekkel és jelenségekkel. Nem igazán hiszek bennük, pedig ez Anglia, ahol minden magára valamit is adó családnak van legalább egy szelleme, de minimum minden falura jut egy szellemjárta régi ház. Most azonban olyan valami történt velem, amit józan ésszel nem tudok megmagyarázni és azt hiszem, hogy ilyenkor kezdenek a dolgok izgalmasra fordulni. Ha nem én vagyok ott, hogy a saját szememmel lássam, hanem úgy mesélik, akkor biztos, hogy nem hiszem el...

2015. március 11., szerda

Munkahelyváltás

Még januárban beadtam a jelentkezésemet egy álláshirdetésre a kórházba. Azt hittem, hogy nem lett belőle semmi, mert hetekig nem hallottam felőlük, de mindig elfelejtem, hogy az angol bürokrácia iszonyúan lassú. Március 4-ére hívtak be állásinterjúra, amikor már másik hirdetéseket nézegettem.

2015. február 23., hétfő

Szemüveges szülinap :)

Ricsi fiam 16 éves lett, az itteni törvények szerint felnőtt... Félig-meddig. Hivatalosan csak 18 évesen lesz az, de 16 év a korhatára majdnem mindennek. Lehet bankkártyája, számlája, vége az iskolaköteles kornak, ha házasodni akarna, megtehetné... Szóval sokmindennek a kezdete a 16. életév. Többek között a borotválkozásé is. :))) Nem boldog, de kénytelen belátni, hogy ha nem is minden nap, de legalább két-három naponta borotválkoznia kell már, úgyhogy kapott szülinapjára a csokitortához egy elektromos borotvát is a többi ajándéka mellé, azzal gyorsabban megy a dolog, még öltözködés közben is meg tudja oldani a dolgot suli előtt.

2015. január 9., péntek

Kiskarácsony, nagykarácsony

Még az ünnepek előtt bementünk a belvárosba vásárolni ketten a fiammal, és belefutottunk valamibe, amit már régóta szerettem volna látni, csak otthon nem igazán volt rá lehetőség. A reklámokból ismert Coca-Cola kamionnal találkoztunk. Szép hangulatcsináló volt, tetszett nekem is, Ricsinek is.