Hurrá,
nyár! (Esküszöm, azt mutatja a naptár! Előbb-utóbb majd csak észbe kap
az időjárás, hogy le van maradva...) Hurrá, szabin vagyok! Hurrá,
menjünk világgá! :))
Na,
azért messzire nem mentünk, Lacinak nincs annyi ideje. Az Oldway
Mansion vagy Oldway Manor, pont megfelelő volt, régóta meg akartuk már
nézni, csak valahogy mindig elmaradt, de most bepótoltuk.
1871-ben
építtette a birtokon álló régi épületek helyére Singer, a varrógép gyár
alapítója. Hatalmas, szép és én nem takarítanám, az tuti, de még cseléd
se lettem volna benne. Talán konyhalány... Az csak a konyhában mozog.
De még a kertésznek se lehetett buli, hacsak nem volt belőle legalább
tíz.
Nem tehetek róla, de erről a szfinxről nekem Agatha Christie jut az eszembe. Pont olyan az arca. :))
A
kert tele van különleges virágokkal, fákkal, mint minden gazdag
udvarház Angliában. A gyarmatokról idehordtak mindent, amit csak az
akkori uraságok érdekesnek találtak, aztán van, aminek nem sikerült
megtelepedni, de van, ami jól érzi magát. Ezt a fát például sokáig
néztük Lacival és találgattuk, hogy mi lehet, életemben nem láttam még
ilyet. Kicsit a hársfára hasonlít, de hatalmas, fehér zsebkendőhöz
hasonló virágai vannak. Olyan, mintha az egész fa tele lenne fehér
rongyokkal. Végül aztán egy kis internetes nyomozással sikerült
kiderítenem, hogy mi is ez. Galambfa vagy zsebkendőfa (jaja, találó
nagyon) és Kínában honos.
Igen, ez még mindig a kert. Saját barlaggal és vízeséssel...
Mondanám,
hogy ez aztán lapulevél a javából, de nem igazán az. Az előző képen a
virága van és a szára, nem hasonlít lapulevélre. De a levele az nagyon.
Nem
tudom, hogy ezek minek a maradványai lehetnek az egyik erdős részen, de
volt egy pont, ahol arra számítottam, hogy meglátom az Excaliburt a
sziklában...
Magába
az épületbe nem tudtunk bemenni, de nem ez volt a legnagyobb bánatom.
Az Oldway kertje tele van mókusokkal, amik elfogadják az embertől a
rágcsát, még a lábadra is felmásznak érte, ha olyan kedvük van.
Felszerelkezve mentünk, de valami miatt egyetlen egyel se találkoztunk.
Ezért aztán hazafelé bosszúból megettük az összes diót, mogyorót,
egyebet. Nesze nektek, mókusok!