A
két hét szabadság alatt amellett, hogy pihentünk, még egy kis
nyaralásra is jutotta az időnkből. Brightonban foglaltunk magunknak
szállást még tavaly, azóta imádkoztunk, hogy jó idő legyen, mert hiába
július vége, augusztus eleje, itt simán lehetett volna 14-15 fok.
Szerencsére nem volt, igaz, nem volt agyforraló meleg, de a kellemes
kirándulóidő megvolt. Nem esett az eső (annyit), sütött a nap
(többnyire), 23 fok volt. Igazi kánikula. :))
Brighton
nagyon szép kis város. Illetve nagy. Attól függ... Ha azt veszem, hogy
tizenhat-emeletes lakóházakat is láttunk, akkor hatalmas. Óriási
stranddal, ami végig kavicsos volt és a híres mólóval, ami
tulajdonképpen odavitt minket. Laci látta valami akciófilmben és nagyon
megtetszett neki. Amikor kiderült, hogy Angliában van, kinyomoztuk, hogy
hol van és így kerültünk aztán a Brighton Breeze nevű szállodába.
Az
első délutánt és estét azzal töltöttük, hogy elvonszoltuk magunkat az
első helyig, ahol enni lehetett, aztán sétáltunk egyet a környéken. Öt
órás út után sokkal többre nem voltunk hajlandóak. Végülis mégis csak
pihenni jöttünk, vagy mi a fene. :))
Az ott Franciaország. Tudom, tudom, nem látszik. :)) De akkor is ott van, a Csatorna másik felén.
Rengeteg
ember volt a hétvégén, ültünk a parton az egyik pub előtt és ebéd
közben azt néztük, hogy sorra érkeznek a tömött turistabuszok. Legtöbbje
csak reggel jött, este ment is vissza Londonba, ugyanis közel van,
onnét érkezett a legtöbb ember. De még szerencse, hogy a múlt héten
voltunk, mert ezen a hétvégén van a Brighton Pride, Nagy-Britannia
legnagyobb fesztivállal egybekötött meleg felvonulása, nagyobb, mint a
londoni. El se akarom képzelni a tömeget, ami ott van jelenleg. :)
Másnap
aztán rendesen bejártuk a környéket, kirándultunk, nézelődtünk egész
délelőtt. A Királyi Pavilon gyönyörű épület, mesebeli palotának tűnik a
hatalmas kert közepén. Jelenleg múzeum és galéria működik benne.
Ricsi szerint ide még a sirályok is nyaralni járnak, ez a II. világháborús emlékmű valójában sirályhotel medencével...
Erről
az épületről nem tudom miért, de az Adams Family jutott eszembe...
Szinte vártam, mikor kopog ki valamelyik ablakon Izé, a kéz. :)) Pedig
semmi félelmetes nem volt benne és még csak nem is hasonlít a filmbeli
házra, de valahogy mégis.
Aztán
délután természetesen irány a móló, mert egy nagy vidámpark van rajta,
körhintákkal, szellemvasúttal, elvarázsolt tükrökkel, minden, ami kell.
Gyorsan
eltelt a pár nap, amit ott töltöttünk. Minigolfoztunk, fish and chipset
ettünk a parton, rengeteget sétáltunk, és úgy nagy általánosságban
élveztük, hogy sikerült a fiamat kirobbantani a számítógép elől. :)) Sőt
mi több, ő is élvezte. :))
Hazafelé
megnéztük újra a Stonehenge-et futólag, mert mellette megy a főút.
Tavaly már egyszer láttuk, amikor Magyarországon voltunk, mert ugyanezen
az úton mentünk végig Doverig és most még Ricsi sem aludta át, mint
akkor.
Nagyon jó hely, biztos visszamegyünk még. Csak ne lenne öt óra az út...