Ezer
éve nem írtam már. Sorakoztathatnám az indokokat, hogy miért nem, de az
az igazság, hogy szerintem csak simán lusta voltam elindítani a
laptopomat. Legalább tíz éves, amikor megvettem, a maga 70 gigás
tárhelyével erősen felső közép-kategóriásnak számított... Ma már egy
jobb pendrive-on is több hely van. :)) Szegénynek beletellett fél órába,
amíg rávette magát, hogy elinduljon, nekem meg nem igazán volt türelmem
hozzá, hogy kivárjam. De végre rászántam magam, hogy vegyek egy újat, a
régit meg nyugdíjba küldjem. Szóval ez a bejegyzés már az új,
csilli-villi gépemen íródott, ami láss csodát, pár perc alatt teljesen
munkára kész, internetestől-mindenestől, nem kell várnom negyven percet.
:)
Ricsi
fiam február 22-én 17 éves lett. Szülinapozós napot terveztünk arra a
hétvégére, tortával, étteremmel, élményfürdővel, aztán végül csak torta
és köszöntés lett belőle, a többit el kellett halasztanunk két héttel.
Azon a hétvégén Laci beteg lett, nagyon szarul volt, az utána következő
hétvége... Khm. Nekem nem volt igazán megfelelő fürdés szempontjából,
úgyhogy aztán a következőre tolódott a dolog, de nagyon jól éreztük
magunkat. Délelőtt a fürdőben voltunk, délután az Oriental Touch nevű
étteremben, ahol mindkét pasi dugig ette magát. Rájöttem, hogy nem jó
buli egy olyan étterembe menni velük, ahol a befizetett összegért annyit
eszel a svédasztalról, amennyit akarsz. Mindkettő kétszer fordult...
Aztán még egyszer a desszerttel... :))
És
a húsvét is ideér lassan a jó idővel együtt, gyönyörűen süt a nap.
Igaz, hogy se aranyeső, se barka nincsen, sőt, jóval kevesebb dekor van a
tárolóinkban húsvétra, mint karácsonyra, de gyorsabban meg is van. :)
Egy nyúl itt, két csibe ott, festett tojás a kosárkába, és már kész is.
Sonka a hűtőben vár, a lengyel boltban megvettem az utolsó karalábét és
fehérrépát, úgyhogy holnap reggel igazi húslevest főzök! Már alig várom.
:))
