Otthon
az ember teljesen természetesnek vette, hogy jön a húsvét, akkor
szerzünk barkát, aranyeső ágat, rosszabb esetben, a paneldzsungel
közepén, az ember fia-lánya vesz valahol. Aztán szépen feldíszíti a
kifújt tojásokkal, hogy meglegyen a húsvéti légkör. Ha minden kötél
szakad, akkor valami virágos ágat.
Hát
itt nem volt olyan egyszerű. Barka égen-földön nincs, mi legalább is
nem találtunk, aranyesőt is talán egyetlen kertben láttam... egy
hónappal később. Ugyanis még nem igazán virágzott semmi, amikor húsvét
volt, még zöld leveles ágat se tudtunk törni sehol, mert csak a gaz
zöldellt, a fák még igencsak kopaszok voltak.
Azt
mondják, szegény ember azzal főz, amije van, jelen esetünkben
borostyánnal. Mert az aztán van rengeteg. Úgyhogy a tojásfa idén
tojásbokor alakot öltött, de azért így is aranyos volt, még nyúl és
csibék is kerültek alája a Poundland-ből és festett színes tojások a
lengyel boltból. Ja, mert hogy tojásfestéket se találtunk, de mint már
annyiszor, hálaimát rebegtem a lengyelek hozzánk hasonló ízléséért és
szokásaiért. :)
És
ha már egészen véletlenül sikerült együtt töltenünk itthon egy napot,
elmentünk a Living Coast-ba. Ez egy, a helyi tengerpart élővilágát
bemutató állatkert.
Legjobban
a pingvinek tetszettek, amik kint mászkáltak a látogatók között.
Iszonyatosan hangosak, el se hiszi az ember, amíg nem hallja, hogy
milyen... nem tudok rá jobb szót, üvöltözést csapnak, amikor többen
vannak. Borzalmas. :))
Pont etetésidőre értünk oda, érdekes volt végignézni, ahogy a gondozók minden kifutóban végigjártak és megetették az állatokat.
