Elég volt az orvosokból!

Az elmúlt pár hétben más sem volt, csak orvos orvos hátán. Most már talán elég lenne...

Brighton

A két hét szabadság alatt amellett, hogy pihentünk, még egy kis nyaralásra is jutotta az időnkből. Brightonban foglaltunk magunknak szállást még tavaly, azóta imádkoztunk, hogy jó idő legyen, mert hiába július vége, augusztus eleje, itt simán lehetett volna 14-15 fok. Szerencsére nem volt, igaz, nem volt agyforraló meleg, de a kellemes kirándulóidő megvolt. Nem esett az eső (annyit), sütött a nap (többnyire), 23 fok volt. Igazi kánikula. :))

Menjünk Exeterbe!

Vége lett a sulinak, ezzel egy időben megkezdtem a negyedik évemet Angliában. Hihetelen, hogy milyen gyorsan telik az idő... Tavaly óta Ricsi dícséret-gyűjteménye megszaporodott egy kicsit a falon, pár Star Of The Term (a terminus sztárja) meg más egyéb.

Oldway Mansion

Hurrá, nyár! (Esküszöm, azt mutatja a naptár! Előbb-utóbb majd csak észbe kap az időjárás, hogy le van maradva...) Hurrá, szabin vagyok! Hurrá, menjünk világgá! :))

Na, azért messzire nem mentünk, Lacinak nincs annyi ideje. Az Oldway Mansion vagy Oldway Manor, pont megfelelő volt, régóta meg akartuk már nézni, csak valahogy mindig elmaradt, de most bepótoltuk.

Szülinapi piknik

Cockington megunhatatlan. Többször is voltunk már, de még soha nem volt ugyanolyan, mint az előző alkalommal. Mindig más arcát mutatja, attól függően, hogy éppen hétágra süt a nap, ködös, téli az idő vagy éppen eső után vagyunk és mindenhol pára ül. Szeretünk oda menni, csak sétálni, nézegetni, bolyongani az erdőben és a házak között.

Ahoy, kalóz!

Idén sikerült végre eljutni Brixhambe a kalóz fesztiválra. Sir Francis Drake, a kalózkapitány hajója ott áll a kikötőben, az ő tiszteletére (na meg persze a pénz miatt - végülis mégis csak a turistákért van :))) rendezik meg minden évben. Ez volt a harmadik, amióta itt vagyunk. Az elsőről nem is tudtunk, a másodikat elfelejtettük, mert nagyon új volt nekünk és nem kértünk rá előre szabadnapot. Csak amikor már ott volt az időpont, akkor esett le, hogy bakker, már megint dolgozunk azokon a napokon... Szerencsére szakadt az eső két napig, úgyhogy annyira nem bántuk.

Születésnap és húsvét

Ezer éve nem írtam már. Sorakoztathatnám az indokokat, hogy miért nem, de az az igazság, hogy szerintem csak simán lusta voltam elindítani a laptopomat. Legalább tíz éves, amikor megvettem, a maga 70 gigás tárhelyével erősen felső közép-kategóriásnak számított... Ma már egy jobb pendrive-on is több hely van. :)) Szegénynek beletellett fél órába, amíg rávette magát, hogy elinduljon, nekem meg nem igazán volt türelmem hozzá, hogy kivárjam. De végre rászántam magam, hogy vegyek egy újat, a régit meg nyugdíjba küldjem. Szóval ez a bejegyzés már az új, csilli-villi gépemen íródott, ami láss csodát, pár perc alatt teljesen munkára kész, internetestől-mindenestől, nem kell várnom negyven percet. :)

Kórház minden mennyiségben

Eddig tartott a helyettesítő állásom a kórházban. Na nem rúgtak ki, hanem az egyik osztályon, ahol rendszeresen dolgoztam, állandó szerződést ajánlottak. Nem tudom, hogy örüljek vagy sem, már kezdtem megszokni, hogy akkor dolgozok, amikor én akarok, magamnak osztom be az időmet, ha nincs kedvem, nem megyek, de munka mégis volt bőven, nem kellett attól félnem, hogy nem lesz fizetésem. Van olyan kolléganőm, aki már húsz éve így dolgozik és még soha nem volt munka nélkül, ha nem akarta. De a hülye magyar mentalitásom azt mondja, hogy kell az állandó meló, mert úristenmileszhanemlesz... Nehéz elhagyni. Viszont a másik nézőpont: állami nyugdíj, fizetett szabadság, fizetett táppénz (ez itt nem jár automatikusan, ha igen, akkor csak csúnyán kicsi összeg). Szóval van előnye, na. Aláírtam a szerződést. Az osztályt szeretem, a lányokat szeretem, általános sebészet. Majd meglátjuk, hogy megbánom-e. Szerintem nem.

Nyárváró

Első bejegyzés az új évben, boldog 2016-ot mindenkinek! Még jó, hogy a billentyűzeten vissza lehet lépni és javítani, mert 2015-öt pötyögtem be, megint. Papíron nem lehet. Fúj. Pedig még legalább másfél hónapig mindenhová azt fogok írni...