A két hét szabadság alatt amellett, hogy pihentünk, még egy kis nyaralásra is jutotta az időnkből. Brightonban foglaltunk magunknak szállást még tavaly, azóta imádkoztunk, hogy jó idő legyen, mert hiába július vége, augusztus eleje, itt simán lehetett volna 14-15 fok. Szerencsére nem volt, igaz, nem volt agyforraló meleg, de a kellemes kirándulóidő megvolt. Nem esett az eső (annyit), sütött a nap (többnyire), 23 fok volt. Igazi kánikula. :))
Brighton nagyon szép kis város. Illetve nagy. Attól függ... Ha azt veszem, hogy tizenhat-emeletes lakóházakat is láttunk, akkor hatalmas. Óriási stranddal, ami végig kavicsos volt és a híres mólóval, ami tulajdonképpen odavitt minket. Laci látta valami akciófilmben és nagyon megtetszett neki. Amikor kiderült, hogy Angliában van, kinyomoztuk, hogy hol van és így kerültünk aztán a Brighton Breeze nevű szállodába.
Az első délutánt és estét azzal töltöttük, hogy elvonszoltuk magunkat az első helyig, ahol enni lehetett, aztán sétáltunk egyet a környéken. Öt órás út után sokkal többre nem voltunk hajlandóak. Végülis mégis csak pihenni jöttünk, vagy mi a fene. :))



Az ott Franciaország. Tudom, tudom, nem látszik. :)) De akkor is ott van, a Csatorna másik felén.

Rengeteg ember volt a hétvégén, ültünk a parton az egyik pub előtt és ebéd közben azt néztük, hogy sorra érkeznek a tömött turistabuszok. Legtöbbje csak reggel jött, este ment is vissza Londonba, ugyanis közel van, onnét érkezett a legtöbb ember. De még szerencse, hogy a múlt héten voltunk, mert ezen a hétvégén van a Brighton Pride, Nagy-Britannia legnagyobb fesztivállal egybekötött meleg felvonulása, nagyobb, mint a londoni. El se akarom képzelni a tömeget, ami ott van jelenleg. :)
Másnap aztán rendesen bejártuk a környéket, kirándultunk, nézelődtünk egész délelőtt. A Királyi Pavilon gyönyörű épület, mesebeli palotának tűnik a hatalmas kert közepén. Jelenleg múzeum és galéria működik benne.


Ricsi szerint ide még a sirályok is nyaralni járnak, ez a II. világháborús emlékmű valójában sirályhotel medencével...

Erről az épületről nem tudom miért, de az Adams Family jutott eszembe... Szinte vártam, mikor kopog ki valamelyik ablakon Izé, a kéz. :)) Pedig semmi félelmetes nem volt benne és még csak nem is hasonlít a filmbeli házra, de valahogy mégis.

Aztán délután természetesen irány a móló, mert egy nagy vidámpark van rajta, körhintákkal, szellemvasúttal, elvarázsolt tükrökkel, minden, ami kell.






Gyorsan eltelt a pár nap, amit ott töltöttünk. Minigolfoztunk, fish and chipset ettünk a parton, rengeteget sétáltunk, és úgy nagy általánosságban élveztük, hogy sikerült a fiamat kirobbantani a számítógép elől. :)) Sőt mi több, ő is élvezte. :))
Hazafelé megnéztük újra a Stonehenge-et futólag, mert mellette megy a főút. Tavaly már egyszer láttuk, amikor Magyarországon voltunk, mert ugyanezen az úton mentünk végig Doverig és most még Ricsi sem aludta át, mint akkor.
Nagyon jó hely, biztos visszamegyünk még. Csak ne lenne öt óra az út...