Próbáltam
összeszedni a fejemben, hogy mit kell még elintézni, mielőtt elmegyünk.
Illetve megyek, mert én megyek előre, mivel hogy én beszélek angolul.
Nem rajongok a gondolattól, hogy itt hagyjam a családot, de hát ez van.
Szóval
a tennivalók. Időnként eszembe jutnak random dolgok, amire eddig nem
gondoltam. Pl. pár napja beugrott, hogy a gyerek 14 évesen kapja az
utolsó kötelező oltását itthon, úgyhogy gyorsan felhívtam a suliban a
védőnőt, hogy megkérdezzem, mikor esedékes, mert igaz, hogy csak
hetedikes, de elmúlt már tizennégy, nem lehetne-e megoldani valahogyan,
hogy megkapja. Hála az égnek megnyugtatott, hogy még idén tavasszal
megkapják, szóval ez a gond letudva.
Lassanként
elkezdtük csoportosítani a dolgainkat, mert többfelé kell osztanunk. Az
egyik kupac, amit mindenképpen vinnünk kell magunkkal, és azon belül is
két csoportra, amit én viszek első körben, és amit a férjemék hoznak
majd magukkal. A második kupacba kerülnek azok, amiket bedobozolunk és
elvisszük anyósomék garázsába, mert szükségünk lesz rá - vagy csak
szimplán nem akarjuk kidobni - és később majd kivisszük. A harmadik
kupacba kerülnek azok, amiket elajándékozunk vagy a család elviszi, ha
szükségük van rá, és a negyedikbe az, ami végképp kidobandó.
Szerencsénk
volt, mert a bútorainkat és műszaki cikkeinket egyben megvette egy
fiatal házaspár, akik egész eddig albérletről albérletre jártak, amik
mindig bútorozottak voltak, így aztán még egy szemetes vödrük sincs. A
szerződést megírtuk, a foglalót letették, a holmikat meg majd júniusban
viszik el, akkor fizetnek. Még jó. Ha itt lenne a pénz, már ezerszer
elköltöttük volna... Mindig van valami kifizetni való, amit nagyon
muszáj és nincs miből...
Aztán
meg útleveleket kellene csináltatni. Nem kell a határátlépéshez, de
jóval egyszerűbb ügyeket intézni vele odakint, mint az itthoni
személyigazolvánnyal, amivel nem tudnak mit kezdeni. A rendszer
mindenhol úgy van beállítva még ezelőttről, hogy külföldi állampolgárnak
útlevele van. Nem csak ott, nálunk is. Szívunk is a betegfelvételi
programmal a kórházban, mert azzal indul, hogy a magyaroknál TAJ szám,
addig nem is mehetsz tovább. Külföldi? Semmi gond. Adjam meg az útlevél
számát és már kattolhatok is tovább. Ja hogy az nincs? Felejtsem el,
hogy tovább lépjek. Mit nekünk az EU-s kártya. Erről jut eszembe. Az is
kell. Persze ha már az embernek van ottkint munkája, akkor TB-t is
fizet, úgyhogy onnét már nem kell, de az átmeneti időszakra nem gond, ha
van. A munkaviszony megszűnése után még 90 napig érvényes, az pont
elég. És ingyen van, csak kérni kell, akkor meg miért ne?
Másolatokat
kell kérni a gyerek születési anyakönyvi kivonatáról, a mi házassági
anyakönyvi kivonatunkról is. Olcsóbb, mintha hivatalos fordítást
csináltatnék az eredetiekről, mert befizetem a 3000 forintos illetéket
és a másolat már az új EU-s szabvány szerinti, amin három nyelven
szerepelnek az adatok, köztük angolul is. Csak hát ez mind-mind pénz.
Ami nincs... Pedig én takarítani járok másodállásba, a férjem is
próbálkozik már nagyon régóta. Szólt az egyik kollégája, hogy mehet
biztonsági őrnek hétvégente. Megvettük a fekete nadrágot, mert az kell -
még jó, hogy csak a turiban -, azt mondták, majd szólnak, ha mehet.
Azóta is várjuk. A kórházban jelentkezett az újonnan nyíló sürgősségi
osztályra betegszállítónak másodállásba, hónapok óta várjuk azt is, hogy
elinduljon. Úgy volt, hogy január 1-én. Aztán február 1. Március 1...
Most az utolsó infó az volt, hogy március 11. De én már nem hiszem el.
:D Illetve majd hiszem, ha látom. Hónapok óta dolgozhatna, ha minden
megy időben.
Pénz, pénz, pénz...